FőoldalTermékekTudnivalókNutriMeDNA+MedicDNA+FitnessBiztonságTanácsadásCégünk
Génelemzések a medicinában
Tudja meg, miként alkalmazzák a klinikai génelemzéseket és, hogy ez milyen előnyöket jelenthet Önre nézve.
Génelemzések az egészségmegőrzés céljából
Számtalan orvos türelmetlenül várja a medicina jövőjét, amelyben minden ember teljes genomját feltérképezi, hogy az eredmények alapján személyreszabott preventív lépéseket tehessen. Hol tart a tudomány és mi az, ami már ma is lehetséges?
     
A 30.000 emberi gén szerepe az egészségben vitathatatlan és Európa legnagyobb választékát szolgáltató laborhálózata a német Novogenia GmbH (www.novogenia.com) több mint 3200 különböző analízist forgalmaz. Ezek között számtalan diagnosztikai teszt található monogén, többnyire nagyon ritka betegségekre, de a gyakrabban előforduló "népbetegségek" tesztjei után is egyre nagyobb a kereslet.

A génelemzéseknek különböző indíttatásuk lehet. Egyrészt szolgálják az ok-okozatfelismerést, másrészt segítik a diagnózis megerősítését (mint pl. a  Mukoviszcidózis  - CFTR gén [6]) vagy elsőágú rokonok betegségkockázatának megítélését Mamakarcinóma - BRCA1 & BRCA2 Gen [7]).

Amíg egyes genetikai leletek abszolút sorsszerűséget jelentenek a páciens egészségére, addig mások csak az egyén fokozott betegségkockázatára világítanak rá. Mivel számos betegség kialakulása a gének és a környezeti/életmód hatások összjátékától függ, teljesen új lehetőségek adódnak a preventív gyógyászat területein is.

"Amikor már az első tünetek megjelenése előtt tisztában vagyunk bizonyos betegségekre való genetikai hajlamunkkal, változtathatunk környezetünkön, illetve életmódunkon, ezzel enyhítve a veszélyt jelentő kockázati tényezőket, ami elősegíti a betegség elkerülésének lehetőségét" - mondja Dr. Daniel Wallerstorfer, a bajorországi DNA Plus Zentrum für Humangenetik tudományos vezetője.

Időközben számos jól dokumentált esetet jegyeztek fel különböző tanulmányok és kutatások során.
A családi hemokromatózis vagyis vastárolási betegség többnyire a HFE génben lévő hiba következménye [8]. Férfiak, akik e géntípus mindkét génjében hibát hordoznak, 75 - 96%-a vastúltengésben szenvednek (fokozott transzferrin-telítettség és szérumferritin) és akár 50% más tünetekben, amelyek akár a klinikailag megerősített hemokromatózisig is kiterjednek [3, 4]. Gyakorisága ellenére az esetek 67%-át félrediagnosztizálják és ezért félre is kezelik [5], ami egy sor szövődményhez vezethet, mint pl.: ízületi betegségek, cukorbetegség, fertőzés hajlamosság és májcirrózis [9-12].

Manapság többnyire a diagnózisok megerősítésére használják a génelemzéseket vagy közeli rokonok kockázatának megítélésére, pedig pont ennél a betegségnél van nagy lehetőség az aszimptomatikus mutációhordozók prevenciójában. A hemokromatózis hagyományos kezeléséhez (érvágás) hasonlóan a preszimptomatikus stádiumban elvégzett rendszeres véradás segítségével csökkenteni és normál szinten lehet tartani a szervezet vastartalmát. Az ilyesfajta megelőzés és orvosi felügyelet mellett szinte teljesen kizárható a különböző szövődmények kialakulása [13, 14].

"Tehát az ilyen génhibákban érintett személyek számára hatalmas előnyt jelent, ha tudnak kockázatukról - mondja Dr. Wallerstorfer -, de sajnos máig csak kevesen tudnak egyéni kockázatukról."    
Géntesztek anamnézis helyett?
Annak ellenére, hogy az anamnézis magas penetranciás és dominánsan öröklődő genetikai megbetegedések esetében hasonló eredményre juthat, mint egy génvizsgálat, de általában hamar korlátokba ütköznek.

Így például a Chorea Huntington esetében egy domináns génhiba, amely minden egyednél betegséghez vezet (úgynevezett teljes penetrancia) és anamnézia segítségével könnyen követhető a családfában [15]. Amikor egy ilyen génhiba hordozója gyermeket szül, 50%-ban tovább adja a hajlamot gyermekének. Az anamnézis csak feltételezéseket tehet és 50%-os valószínűséget jósolhat a megbetegedésre. Ebben az esetben csak a génelemzés hozhat teljes bizonyosságot, hogy öröklődött-e a génhiba és kialakul a betegség vagy sem. 
 
A hiányos penetranciás betegségeknél (nem minden a mutációt hordozó személynél alakul ki a betegség) , mint pl. a trombofília esetében még nehezebb az anamnéziával dolgozni. Ezek a génhibák viszonylag gyakoriak és a trombózis esetek 20-40%-ában megtalálhatók. Körülbelül minden 20. európai lakos hajlamos a trombofíliára és ezzel nyolcszoros kockázatnak van kitéve [16-18]. Ez azt jelenti, hogy a kezeletlen érintettek 10%-ánál ki fog kialakulni életük során a trombózis [19]. Mivel ezek a génhibák nem mindenkiben vezetnek betegséghez és mindig csak 50%-ban öröklődnek a következő generációra, az anamnézia alkalmazásával nehezen követhetők és felismerhetők.
 
Betegségek, mint a hemokromatózis vagy laktózérzékenység recesszív úton öröklődnek,  ami annyit jelent, hogy a személynek mindkét szülőtől örökölnie kell a génhibát, tehát csakis akkor alakulhat ki a betegség. A csak egy hibás gént hordozóknál nem alakulnak ki tünetek és génelemzés nélkül nem is tudják, hogy hordozói a hajlamosságnak. Ezért ezekben az esetekben nincs értelme az anamnéziának, mert a betegség csak szórványosan merül fel, anélkül, hogy a családtagok érintettek lennének.


Példák a gyakorlatból
A génelemzések kifejező képessége sokszor kórképről-kórképre, génről-génre és akár mutációról-mutációra változhat. Ezen felül az ilyen génelemzések különböző értékes információkkal és lehetőségekkel szolgálhat a prevencióban. Íme néhány példa, már jól ismert genetikai hajlamokról és prevenciós lehetőségekről.

Laktózérzékenység
2 génhiba együttes jelenléte befolyással az LCT génre, nagy valószínűséggel (> 90%) előre jelzi a laktózérzékenység kialakulását az élet során [20-22]. A laktózérzékenység első tünetei kialakulásának ideje nagyon változó és nagyban függ a személy egészségügyi állapotától. Amíg egy laktózérzékenység vizsgálat (légzésteszt) az egészségügyi állapotnak egy pillanatfelvételét képes megmutatni, képtelen megállapításokat tenni a páciens egészségének jövőjéről, a pozitív génelemzés lelet viszont nagy valószínűséggel képes megállapítani egy jövőbeli laktózérzékenységet. A táplálék laktóztartalmának csökkentése és a tünetek szemmel tartása megóvhatja az érintetteket a hosszú évekig tartó ismeretlen eredetű emésztési panaszoktól.
 
Családi trombofilia
Egyetlen génhiba által (Faktor-V-Leiden) 8-szorosára emelkedik a trombózis kockázata, ami az érintettek 10%-ánál vezet trombózishoz életük során. Amennyiben 2 génhiba van jelen, az 80-szorosára emeli a kockázatot, és ha kezeletlen marad, szinte kivétel nélkül a betegség kialakulásához vezet. Tanulmányok szerint a trombózis esetek 40%-ánál merülnek fel ilyen génhibák [6-19]. A megelőzéshez rendelkezésre állnak életvitel változások és gyógyszeres kezelések  (leginkább az olyan kockázati helyzetekben, mint pl. műtét után vagy hosszabb repülőutak során), amelyek segítségével normalizálhatjuk ezt a genetikai hajlamot.

Nők számára ezek a genetikai hajlamok különös veszélyt jelentenek. A hormonális terhesség megelőzés vagy hormonkészítmények alkalmazása génhiba nélkül is megduplázzák a személyes trombóziskockázatot. Amennyiben ezt tetézi egy általában felismeretlen genetikai hajlam 18-szorosára emelkedik a megbetegedés kockázata [23, 24]. Ezért általában elfogadott, hogy a genetikai hajlammal rendelkező hölgyeknek javasolt alternatív, nem hormonális terhességmegelőző módszereket alkalmazniuk.  A probléma ott van, hogy csak kevés nő van tisztában a génjeiben lapuló kockázattal.
 Még tovább komolyodik a nők helyzete a terhesség idején. A már eleve 4-szeres trombózis kockázatot a génhiba 60-szorosára fokozza, ami már egy olyan állapot, amit feltétlen alacsony molekuláris heparinnal kell kezelni [25, 26].  

Családi hiperkoleszterinémia
Egy az APOB génben lévő hiba 78-szorosára emeli a hiperkoleszterinémia valószínűségét, egyes génhibák az LDLR génben pedig 1233-szorosára [27-29]. A hiperkoleszterinémiának ez a fajtája sok esetben nem megkülönböztethető a szerzett koleszterinémiától, de adott esetben más kezelést és megfigyelést igényel.


Oszteoporózis / Csontritkulás
Megközelítőleg minden harmadik nő hordoz egy génhibát, amely 26%-kal növeli az oszteoporózis kockázatát. 33-ból egy nő hordozója két génhibának, amelyek együttesen 178%-ra emelik a betegségkockázatát [30]. A csonttömeg megtartása sokkal könnyebb feladat, mint az elvesztett csonttömeg helyreállítása, ezért fontos a genetikai hajlam felismerése, hogy időben be lehessen avatkozni a betegség kialakulásába. Amennyiben időben felismerjük a hajlamot,  fiatal korban még lehetőség van a megfelelő csontok erősítésére és a különösen magas kálcium, D-vitamin és alacsony foszfáttartalmú táplálkozás segítségével  a csontok leépülésének lelassítására [31-34].

Cöliákia / Gluténérzékenység
Ezt az autoimmun betegséget többek között bizonyos HLA típusok okozzák, amelyeknek szükséges, de nem prediktív a megbetegedés. Egy a HLA típusok kockázatát vizsgáló pozitív lelet tehát nagy valószínűséggel kizárja a cöliákiát. Mivel ezt a betegséget átlagosan 11 éves késéssel diagnosztizálják és becslések szerint a kezelés nélkül maradt esetek 12%-ban halálosan végződik, különösen fontos a kockázattal élő személyek azonosítása [35-37]. Amennyiben tünetek merülnek fel, ezeket hamar be lehet azonosítani és laborkémiai tesztek segítségével megerősíteni.   Az olyan egészségügyi kockázatok, mint a laktózérzékenység, a 9-szeres orr-fül-gége tumor kockázat és a 80-szoros limfómakockázatot megfelelő kezeléssel és gluténmentes táplálkozással normalizálhatók [35-37].

Makula degenráció
A CFH génben gyakran előforduló hiba a génhibák számától függően 4-12-szeresére emeli a makula degerációs megbetegedés kockázatát. A kockázati csoportokra való felosztás segítségével (1-szeres/ 4-szeres/ 12-szeres) könnyebb behatárolni az egyéni kockázat mértékét [38, 39]. A magas kockázattal élő pácienseknek ajánlott a magas antioxidás tartalmú táplálkozás, UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése, az otthoni látásteszt és a rendszeres orvosi felügyelet.

Nutritional Genomics
A gyümölcs egészséges és a zsíros hús pedig egészségtelen. Az ilyen általános táplálkozási alapelvek széles körben ismertek és a tudatos táplálkozás mindenkinek ajánlott. Ezeket a szabályokat viszont azzal a szándékkal állították össze, hogy általában legyenek érvényesek és a személyes adottságokra nincsenek tekintettel.
Így a tejtermékek remek kálciumforrást jelentenek, tehát a fokozott kálcium tartalmú táplálkozás főleg a genetikailag csontritkulásra hajlamos személyek számára van sorsdöntő jelentőséggel. A tejtermékek fogyasztása tehát nagyon is ajánlott, hacsak a személy nem tartozik a népességnek ama 20%-hoz, amely egy örökletes génhiba folytán érzékeny a laktózra [21]. Ebben az esetben teljesen elkerülendő a laktóztartalmú tejtermékek fogyasztása és más kálciumforrásokra való áttérés, mint pl. a brokkoli vagy egyéb élelmiszerkiegészítők. Az olyan genetikai hajlamok, mint a magas koleszterin vagy trigliceridek (arterioszklerózis), 2-es típusú diabétesz mellitusz (cukorbetegség), gluténérzékenység (cöliákia), vastárolási betegség (hemokromatózis) vagy a makula degeneráció specifikus változásokat igényelnek az életvitelben a betegség megelőzésének érdekében. Génelemzések segítségével bizonyos táplálékcsoportokat be lehet azonosítani különösen fontos, illetve nem ajánlatos kategóriákba a genetikai hajlam ellensúlyozására.
Szakirodalmi források
  • [1] Geneclinics.org
  • [2] Gupta N, Khan F, Tripathi M, Singh VP, Tewari S, Ramesh V, Sinha N, Agrawal S. Absence of factor V Leiden (G1691A) mutation, FII G20210A allele in coronary artery disease in North India. Indian J Med Sci 2003;57:535
  • [3]  Brissot P, Moirand R, Jouanolle AM, Guyader D, Le Gall JY, Deugnier Y, David V. A genotypic study of 217 unrelated probands diagnosed as "genetic hemochromatosis" on "classical" phenotypic criteria. J Hepatol 1999;30:588-593
  • [4] Olynyk JK, Cullen DJ, Aquilia S, Rossi E, Summerville L, Powell LW. A population-based study of the clinical expression of the hemochromatosis gene. N Engl J Med 1999;341:718-724
  • [5] CDCP, Centers for Disease Control and Prevention
  • [6] Fanen P, Hasnain A . Cystic Fibrosis and CFTR Gene. Atlas Genet Cytogenet Oncol Haematol. September 2001
  • [7] C. Sevilla et al. Testing for BRCA1 mutations: a cost-effectiveness analysis, European Journal of Human Genetics (2002) 10, 599 – 606
  • [8] Rochette, J., et al., Multicentric origin of hemochromatosis gene (HFE) mutations. Am J Hum Genet, 1999. 64(4): p. 1056-62.
  • [9] CDCP, Centers for Disease Control and Prevention
  • [10] Haemochromatose.org
  • [11] NIH, Institutes of Health
  • [12] Burt, M.J., et al., The significance of haemochromatosis gene mutations in the general population: implications for screening. Gut, 1998. 43(6): p. 830-6
  • [13] Niederau C, F.R., Pürschel A, Stremmel W, Häussinger D, Strohmeyer G, Long-term survivalin patients with hereditary hemochromatosis. Gastroenterology 1996(110): p. 1107-1119.
  • [14] GFHEV-Leitlinien
  • [15] Walker, F.O.: Huntington's disease. Lancet, 2007; 369: 218–28
  • [16] Rosendaal FR, Siscovick DS, Schwartz SM, Beverly RK, Psaty BM, Longstreth WT, et al. Factor V Leiden (resistance to activated protein C) increases the risk of myocardial infarction in young women. Blood 1997;89:2817-21
  • [17] Mansourati J, Da Costa A, Munier S, Mercier B, Tardy B, Ferec C, et al. Prevalence of factor V Leiden in patients with myocardial infarction and normal coronary angiography. Thromb Haemost 2000;83:822-5
  • [18] Doggen CJ, Cats VM, Bertina RM, Rosendaal FR. Interaction of coagulation defects and cardiovascular risk factors: increased risk of myocardial infarction associated with factor V Leiden or prothrombin 20210A. Circulation 1998;97:1037-41
  • [19] Thom W. Rooke, Vascular Medicine and endovascular Interventions: Blackwell Futura, 2007, Chapter 5, Page 65.
  • [20] Beja-Pereira, A.; Luikart, G.; England, P. R.; Bradley, D. G.; Jann, O. C.; Bertorelle, G.; Chamberlain, A. T.; Nunes, T. P.; Metodiev, S.; Ferrand, N.; Erhardt, G. : Gene-culture coevolution between cattle milk protein genes and human lactase genes. Nature Genet. 35: 311-313, 2003. Note: Erratum: Nature Genet. 35: 106 only, 2003.
  • [21] Tuula H. Vesa et al.: Lactose Intolerance, in: Journal of the American College of Nutrition, Vol. 19, No. 90002, 165S-175S (2000)
  • [22] Enattah, N. S.; Sahi, T.; Savilahti, E.; Terwilliger, J. D.; Peltonen, L.; Jarvela, I. : Identification of a variant associated with adult-type hypolactasia. Nature Genet. 30: 233-237, 2002.
  • [23] Gomes, M. P. V., Deitcher, S. R. (2004). Risk of Venous Thromboembolic Disease Associated With Hormonal Contraceptives and Hormone Replacement Therapy: A Clinical Review. Arch Intern Med 164: 1965-1976
  • [24] Higher risk of venous thrombosis during early use of oral contraceptives in women with inherited clotting defects; Kitty W, Arch Intern Med, Vol 160, Jan 10, 2000.
  • [25] Trends in the Incidence of Venous Thromboembolism during Pregnancy or Postpartum: A 30-Year Population-Based Study: John A. Heit, Ann Intern Med. 2005;143:697-706.
  • [26] Thrombophilie und Schwangerschaft: Der Gynäkologe: Springer Berlin: Volume 36, Nummer 11 / November 2003: F. Dermarmels Biasiutti.
  • [27] Tybjaerg-Hansen A, Humphries SE. Familial defective apolipoprotein B-100: a single mutation that causes hypercholesterolemia and premature coronary artery disease. Atherosclerosis 1992;96:91-107
  • [28] Hobbs et al. 1992 Hum Mut 1:445
  • [29] Defesche et al. 1998 FH workshop 1997
  • [30] Mann V, Ralston SH. Meta-analysis of COL1A1 Sp1 polymorphism in relation to bone mineral density and osteoporotic fracture. Bone. 2003;32:711-7.
  • [31] Report of a Joint WHO/FAO/UNU Expert Consultation(2007) Protein and amino acid requirements in human nutrition, pp224-226
  • [32] Report of a Joint WHO/FAO/UNU Expert Consultation(2002), Human Vitamin and Mineral Requirements, pp166-167
  • [33] Bolland MJ, Barber PA, Doughty RN, et al (2008). "Vascular events in healthy older women receiving calcium supplementation: randomised controlled trial". BMJ 336: 262
  • [34] Jackson RD, LaCroix AZ, Gass M, et al (2006). "Calcium plus vitamin D supplementation and the risk of fractures". N. Engl. J. Med. 354 (7): 669–83
  • [35] Innere Medizin, Gerd Herold und Mitarbeiter, 2008
  • [36] Am J Med. 1967; 42: 899-912
  • [37] Hardwick, C. Prognosis in coeliac disease. Arch Dis Child 1939; 14:279.
  • [38] Wegscheider BJ, Weger M, Renner W, et al. Association of complement factor H Y402H gene polymorphism with different subtypes of exudative age-related macular degeneration. Ophthalmology. 2007.114:738-42.
  • [39] Montezuma SR, Sobrin L, Seddon JM. Review of genetics in age related macular degeneration. Semin Ophthalmol. 2007;22:229-40.
  • [40] Augenheilkunde, Franz Grehn, 30.Auflage, 2008
  • [41] MDS Manual, Handbuch Gesundheit, 2.Auflage
  • [42] Haines, J. L.; Hauser, M. A.; Schmidt, S.; Scott, W. K.; Olson, L. M.; Gallins, P.; Spencer, K. L.; Kwan, S. Y.; Noureddine, M.; Gilbert, J. R.; Schnetz-Boutaud, N.; Agarwal, A.; Postel, E. A.; Pericak-Vance, M. A. : Complement factor H variant increases the risk of age-related macular degeneration. Science 308: 419-421, 2005
  • [43] Diagnosen am Augenhintergrund, Thieme, Bernd Kirchhof, Martin Reim, Sebastian Wolf, 2003
  • [44] Ch. 25, Disorders of the Eye, Jonathan C. Horton, in Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th ed.
  • [45] Deutsche Ophthalmologische Gesellschaft (DOG)
  • [46] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/