FőoldalTermékekTudnivalókNutriMeDNA+MedicDNA+FitnessBiztonságTanácsadásCégünk
Laktózérzékenység
Belsős interjú
Egy belsős interjúban a laktóz-érzékenységgel kapcsolatban kérdeztük tudományos vezetőnket Dr. Daniel Wallerstorfert

A párbeszéd témája:DNA+Laktóz

Kérdés: Pontosan mi a laktóz?

Dr.Wallerstorfer: A laktóz a szénhidrátok csoportjába tartozik és a cukrnak egy fajtája , amely tejben.. tehát tehéntejben , kecsketejben és birkatejben... és tejtermékekben mint a joghurtban található. Az anyaállatok energiaforrás céljából termelik a laktózt tehát ezért van a tejben.


Kérdés: Az emberi anyatej is tartalmaz laktózt?

Dr.Wallerstorfer: Igen.

Kérdés: Miért lesznek egyes emberek laktóz-érzékenyek?

Dr.Wallerstorfer: Tulajdonképpen a kérdést úgy kellene fogalmazni, hogy miért nem leszenk egyes emberek laktóz-érzékenyek? Mert tulajdonképpen a laktóz emésztése az ami rendellenes. Csecsemőkorban (szinte) mindannyian képesek vagyunk a laktóz emésztésére, bélben való felvételére és hasznosítására. Ezt a feladatot egy laktáz nevű enzim látja el, amelyet gyerekkorban a bél termel. A természet úgy tervezte, hogy egy napon kinövünk a csecsemőkorból és ezért az enzim termelése kb. A 10. életév betöltése után alábbhagy. Ebből az következik, hogy egyre kevesebb enzim áll rendelkezésre és egyre kevesebb laktózt vagyunk képesek lebontani és hasznosítani. Tehát a kor haladtával egyre inkább válunk laktóz-érzékennyé.

Kérdés: Tehát a laktóz-érzékenység a normál állapotot jelenti a felnőtteknél?

Dr.Wallerstorfer:

Pontosan. Ugyanis a természet nem számítottarra, hogy eszünkbe juthat a tehenek tartása és tejük fogyasztása. A szarvasmarhatartás előtt ugyanis csak az anyatejből származó laktózzal kerültünk kapcsolatba, tehát felnőtt korban nem volt szükségünk az enzimre.
Amióta teheneket tartunk ez megváltozott, hiszen most már felnőtt korben is fogyaszthatunk tejet és az emésztésünk erre nincs felkészülve.

Kérdés: Ennek ellenére vannak felnőtt emberek akik gond nélkül ihatnak tejet?

Dr.Wallerstorfer: Igen és ez nagyon érdekes, ugyanis vannak különbségek különböző etnikai csoportok között. Az afrikai népesség nagy része laktóz-érzékeny, amíg az európaiaknál 5-ből 4 ember gond nélkül fogyaszthat tejet.

Kérdés: Ez hogy lehet?

Dr.Wallerstorfer: Genetikai variációk által. A génhibák mindig véletlen folytán keletkeznek és néha betegségeket okoznak, máskor viszont pozitív hatással vannak. Így keletkezett egy olyan génhiba, amely idővel megakadályozta az enzim lekapcsolását. De mivel ezáltal nem alakult ki semmilyen előny a túlélésben, a génhiba további terjedése is csak véletlenszerű. Feltételezések szerint az állattartó őseink körében volt egy éhségperiódus és azok akik ezzel a génhibával rendelkeztek egy eddig ismeretlen táplálékforrást hasznosítottak, még hozzá a tejet. Ezáltal előnyre tettek szert másokkal szemben és túléltek, amíg mások belehaltak. A túlélők szaporodása következtében ez a génhiba könnyen elterjedt, miközben a népesség gyarapodott. Ennek köszönhetően az európai lakosság túlnyomó többsége ma nem érzékeny a laktózra. Ez egy nagyon szép példája az emberi evolúcióra.

Kérdés: Értem. Miért okoz a lebontatlan laktóz emésztési zavarokat?

Dr.Wallerstorfer: Amikor szervezetünk nem tudja lebontani a laktózt, visszamarad a bélben és kapcsolatba kerül bélbaktériumainkkal. Ezek aztán táptalajként használják és olyan melléktermékeket termelnek mint a zsír-tej és ecetsavakat, amelyek aztán felelősek az ismert problémákért.

Kérdés: Mik ezek a problémák?

Dr.Wallerstorfer: Rosszullét, hányás és hasmenés.. tehát a szokásos emésztési problémák. Felléphetnek viszont olyan tünetek is, amelyeknek semmi közük nincs az emésztőrenszerrel. Álmosság, energiahiány és tisztátalan bőr lehetnek példák erre.
Kérdés: Van lehetőség a tünetek elkerülésére? Vagyis a laktóz-érzékenység gyógyítására?
Dr.wallerstorfer: Gyógyítani pillanatnyilag még nem tudjuk, mert még nem áll módunkban a gének hatékony megváltoztatása. Léteznek viszont más egyszerű módszerek a tünetek megakadályozására. A legegyszerűbbb ezek közül természetesen a laktóztartalmú ételek elkerülése. Ma más számtalan laktózmentes termék van a piacon, tehát ez nem okozhat különösebb problémát.

Kérdés: Vannak más lehetőségek is?

Dr.Wallerstorfer: Igen, méghozzá a laktáz termékek. Ez pontosan az az enzim, amely hiányzik az érintettek bélrendszeréből. Étkezés előtt oldott formában iható és ezután általában gond nélkül fogyasztható a laktóz.

Kérdés: Tulajdonképpen mi a probléma a laktóz-érzékenységnél?

Dr.Wallerstorfer: A legnagyobb gond az, hogy sokan nem tudják, hogy érintettek. A tünetek kialakulása függ a bevitt laktóz mennyiségétől, a személy fizikai és pszichikai állapotától, mivel a tünetek nem specifikusak és sokrétüek sokan nem is tudnak róla, hogy érintettek. Az emberek számára a rosszullét és hasmenés nem ismert okok miatt, sok embernek mindennapos és megszokott jelenség.

Kérdés: Mit tehetnek ezek az emberek?

Dr.Wallerstorfer: Ilyenkor két lehetőségük van. Az első és megszokott variáció a laktóz-érzékenység teszt. Ez egy igen kellemetlen és azon az elven alapul, hogy sok laktózt viszünk be a szervezetbe és aztán a következő órákban kivárjuk a tüneteket. Általában ezt az időt egy váróban töltjük és időnként elvégzünk egy hidrogén légzéstesztet. Ennél a tesztnél a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát mérik, mivel a hidrogén az egyik mellékterméke a bélbaktériumoknak.  A levegő hidrogéntartalmának mértéke következtetni enged az érzékenység fokára. A probléma ezzel az eljárással az, hogy igen kellemetlen és sajnos csak egy pillanatfelvétel erejével bír. Mivel a laktóz-érzékenység csak lassan alakul ki, 3 különböző mérés három különböző időpontban, valószínűleg 3 különböző eredményt eredményez. Ezért bizzonyos esetekben az eredmény megerősítése érdekében végül elvégeznek egy géntesztet is. A gének egy életen át változatlanok maradnak és így az elemzés eredménye is egy életre szól.

Kérdés: Mi lehet egy másik lehetőség?

Dr.Wallerstorfer: A génteszt elvégzése rögtön az elején. Az elemzés eredménye nagy kifejező erővel bír. Már gyermekkorban, amikor a gyermek még nem érzékeny a laktózra, megállapítható, hogy a későbbiekben kialakulhat-e a laktóz-érzékenység vagy sem.

Kérdés: Felnőtteknek is fent áll ez a lehetőség?

Dr.Wallerstorfer: Természetesen, a gyermek esete csak egy példa volt. Ennek a tesztnek főleg felnőtt korban van igazán értelme.

Kérdés: Van olyan kor amikor bizonyosan ki lehet jeleteni, hogy ha addig nem alakult ki a laktóz-érzékenység, akkor már nem is fog?

Dr.Wallerstorfer: Sajnos nincs. Az enzimtermelés a 10. életvtől fogva fokozatosan csökken, de a folyamat sebessége személyről személyre változó. Voltak gyermekeink, akiknek már 10 évesen komoly emésztési zavaraik voltak és 50 évesek, akiknek génhiba ellenére semmilyen tünetük nem volt. Tehát nagyon változó.

Kérdés: Előfordulnak olyan esetek, ahol génhiba nélkül is kialakul az érzékenység?

Dr.Wallerstorfer: Biztosan vannak ritka esetek, de a gyakorlatból tudjuk, hogy az érintettek nagy részénél valóban kialakul az érzékenység.

Kérdés: Köszönöm a választ. Lenne még egy utolsó kérdésem: Ön tudja, hogy érintett-e a génhiba által?

Dr.Wallerstorfer: Természetesen. Magam... és minden DNAPlus alkalmazott természetesen minden genetikai betegségre megvizsgáltatta magát. Én nem vagyok laktóz-érzékeny.. tehát hordozója vagyok a génhibának, amelynek nálam nincs következménye. Gyermekeimnél viszont ez a génhiba laktóz-érzékenységhez vezethet.


Kérdés: Köszönöm szépen.

Dr.Wallerstorfer: Én köszönöm

Link a laktóz-érzékenységhez: DNA+Laktóz


 Riportalany:

Dr. Daniel Wallerstorfer Bsc Molekuláris biológus és biotechnológus, a Novogenia genetikai labor és egyben az egyik legnagyobb genetikai génelemzéseket forgalmazó szolgáltató ügyvezető igazgatója és a DNA Plus Humángenetikai Centrum tudományos vezetője.